Kerékpárosok, gördeszkások, kajakosok, karatésok, kosárlabdások, sportemberek! Ez nektek szól!
Az egyetem utáni, munkával töltött évek során rájöttem, milyen kincs is a szabadidő. Onnantól, hogy a taposómalom beránt, bizony, ha tetszik, ha nem, kénytelen az ember lemondani számára kedves dolgokról. Ismét nem túl röviden elmesélem, nálam ez mivel jár.
Kerékpározás
Gyerekkorom óta biciklizek. A pótkerék azóta lekerült a tömörgumisról, a Skolnyikot és az összecsukható Csepelt felváltotta a montainbike és a BMX.
A hegyikerékpározás és a BMX Flatland lettek a kedvenc sportjaim. Igyekszem minél többször bringára ülni.* Amióta dolgozom, nem tudok akkor és annyit sportolni, amennyit akarok.
Ehhez hozzájönnek még a kutyáim, akiket mindenekelőtt le kell vinnem napi háromszor sétálni, mert panelban lakunk.
Montival megyünk, de ez nem olyan, mint egyedül az erdőben, mikor csak a saját kondícióm és az ösvény adottságai szabnak határt a sebességnek. Persze a kutyáimmal is jártam biciklizni erdőbe, de egy idő után pont elég volt a napi 3 séta, nem volt se energiám, se kedvem plusz kis kirándulásokhoz.
*A BMX Flatland-et egy időre szüneteltetem. Új szerelmem a gördeszka lett, és a BMX-ezéshez hasonlóan komolyan veszem.
A kutyás tanárélet erőltetett menete
A tanárkodás és háromszori kutyázás együtt olyan, mintha 4 műszakban dolgoznék. Reggel fél hétkor kell őket levinni először. Ezelőtt próbálok kimenni a BMX-emmel gyakorolni, ha az időjárás engedi. Hajnali fél ötkor kelni akkor is elég embert próbáló volt, mikor még nem volt kutyám. Máskor nem tudok kimenni: mire hazajövök, foglalt a pálya, nyáron kibírhatatlan hőség van. A téli időszakban pedig még sötét van hajnalban és már sötét délután, mire letudom a melót és a kutyákat.
Kezdek „papósodni”
Az utóbbi években már a reggeli kutyasétáltatás után megyek ki csak gördeszkázni – feltéve, ha munka előtt van időm, ami ritka – mert, be kell vallanom őszintén: megöregedtem. Lehet, hogy nem ez a legmegfelelőbb kifejezés rá, de elegem lett a durván korán kelésből. Nagyon lerongált az is, hogy azért kelljen a sportolás befejezni, hogy még munka előtt kutyát sétáltassak. Egyszerűen sok lett az egész, belefáradtam.
A hőséget sokkal jobban bírom most, 43 éves fejjel, mint mondjuk 10 éve. Szerintem ebben nagy szerepe van a rendszeresen szedett DXN Cordyceps (kínai hernyógomba) kivonatnak is.
A Pareto-elv és a mindennapjaim
Napjaim legnagyobb részét kötelező, kényszerből tett dolgok teszik ki
Lassan rájöttem, hogy valahogy nagyon nem azzal töltöm a napom 80%-át, amit igazán szeretek csinálni. Középiskolás koromban karatéztam és kajakoztam is pár évig. Egy régi középiskolás-kajakos jó barátom azóta is evez. Honvágyat érzek, újra hajóba akarok ülni én is.
Kajakos élet
Újra el fogok kezdeni kajakozni is. Kajakos barátommal visszasírjuk a Berzeviczy-s, középiskolás időket, nyarakat, mikor naponta két edzésre jártunk. Nagyon jó volt a miskolci Csorba-tavon kajakozni, a haverokkal ökörködni és este bulizni menni. Aztán berántott mindenkit a mókuskerék… de létezik kiút a mókuskerékből!
Edzés helyett kutyasétáltatás
A napi 3 kutyasétáltatás összesített ideje pont egy napi edzés ideje. Ez kb. másfél órámat veszi el. (Azt, hogy bármikor, bárhonnan haza kell miatta jönnöm és bármit abba kell hagynom, most nem részletezem). Ez pont egy jó kis edzés, hegyikerékpározás, gördeszkázás időtartamát teszi ki.
A kutyázás el is fáraszt, igaz, másképp, mint ugyanennyi idejű intenzív sport. Laci barátom mondja, miért nem járok evezni, edzeni. Az edzést letudom itthon helyben, saját testsúlyos gyakorlatokkal, vagy néha kinti kondiparkokban.
Kedvem az van edzeni menni, persze. Volt egy idő, hogy jártam kosarazni, két kutyasétáltatás közben. A délutáni sétához taposni a gázt a kocsiban, hogy hazaérjek, séta után rohanni edzésre. Edzés után hulla fáradtan hazaérve még levinni a kutyákat este, sötétben, hidegben, esőben – mindez nagyon kimerítő volt. A lenti videómban is mindenkit óva intek attól, hogy egy ilyen terhet magára vegyen.
Arról nem is beszélve, hogy ezzel az üzletemtől is elvettem az időt. Szóval lehet munkahely mellett, kutyázás mellett edzeni járni. Az egy dolog, hogy fizikailag is kimerítő. Ha viszont ugyanezt csinálom, ugyanez lesz az eredmény: ugyanennyi fizetés, jó esetben ugyanennyi, ha nem kevesebb szabadidő. Ahogy mostanság az alkalmazotti munkaviszonyok alakulnak, még örülhet is az ember ennyinek is.
Egy ideig kevesebbet sportolok azért, hogy később több időm legyen rá
Ez elég ellentmondásosnak hangzik. Azért mondok le bizonyos dolgokról rövidtávon, hogy most legyen több időm a gombás-kávé üzletemre. Az MLM-ben az elején rengeteg dolgot tesz az ember, amiért nem fizetik meg. Később olyan dolgokért is kap pénzt, amit nem is ő csinált.
Itt térül meg a befektetett munka: egy jól felépített hálózat, korrekt módon támogatott üzlettársakkal és vevőkkel biztosítja a passzív jövedelmet, ezáltal az időbeli szabadságot is.
Mi az a passzív jövedelem?
A passzív jövedelmet egyszerűen úgy kell elképzelni, hogy egy olyan, nyugdíjszerűen havonta kapott összeg, ami akkor is megkap az ember, ha nem dolgozik. Ehhez viszont bele kell rakni a munkát főleg az elején. Később a munka már más jellegűvé válik. Ha valaki úgy dönt, elért egy olyan összeget, amivel megelégszik, akár azt is mondhatja, nem építi aktívan az üzletét, mert kiképezte kiválóan a vezetőit, akik önállóan dolgoznak, minimális útmutatást, segítséget igényelve csak időnként.
Miért is való a hálózatépítés kifejezetten a sportolóknak?
Mert van kitartásuk! Mert hosszú távon gondolkodnak! A napi, akár több, rendszeres edzés, a kitűzött cél vagy ,,csak” a sport szeretete hatalmas előny a Network Marketing üzletben is!
Minden sportban megvannak a kezdeti, nagyobb kihívások, amiket leküzdve egy szint után már könnyebb fejlődni, és élvezetesebb az edzés, nem is beszélve az eredményekről, legyen az akár egy személyes cél vagy versenyen elért kiváló helyezés. Ezért hajlandók áldozatot is hozni.
- Korán kelni, beilleszteni az edzést a napirendbe.
- Odafigyelni az étkezésre, okosabban, kevesebbet bulizni járni.
- Tudni nemet mondani akkor is, ha ,,hív a banda”, akiknek lehet, hogy teljesen más céljaik vannak az életben – ha vannak egyáltalán.
Csapatjáték, csapatsport, csapatmunka: együtt jobbak vagyunk
Aki csapatsportot űz, az is előnnyel indul az MLM-ben. Sokszor azonban egy edzésen is kénytelen az ember olyanokkal játszani, edzeni, aki nem ,,élete szerelme”. Ez nagyon nehéz tud lenni. Ha olyan emberek kezdenek lejárni a terembe, pályára, akik nem veszik komolyan az edzést, az bomlasztóan hat mindenkire, nekem is váltanom kellett párszor.
A saját MLM üzletemben megtehetem, hogy csak olyanokkal foglalkozom és dolgozom együtt, akik szimpatikusak nekem. Nem kell mindenkinek az én hálózatomban dolgozni. Itt én vagyok az edző, én válogatom ki a világbajnok álomcsapatom tagjait. A saját NBA Dream Team-emben játszhatok irányítót. Szóval sem a sportban, sem a hálózatépítésben nem érhetnek el kiváló eredményt a lusta emberek.
A pénznél még fontosabb a szabadidő
Ahhoz, hogy a kedvenc dolgaimmal még többet tudjak foglalkozni, természetesen még több szabadidő és pénz kell.
Idő, amit elvesz a napi 8 óra munka, a kutyáim által 3 felé darabolt napom, a hazarohanás.
A problémám ezen részét egy kertes ház fogja megoldani. Ott is ki fogom vinni a kutyáimat sétálni. Szükségük van rá a kerti kutyáknak is, a közhiedelemmel ellentétben.
Egy igényesebb kertes házra pedig bizony az általános iskolai angol nyelvtanításból soha sem fogom megkeresni a pénzt. Ami még ennél is szomorúbb, szabadidőm sem lesz több.
Ezért nincs más hátra, mint a komfortzónámon belül építeni a Ganoderma kávés fogyasztói hálózatomat. Hajrá, DXN!
Ez az átszerkesztett blogbejegyzés az előző oldalamról való, 2016. 12. 09-én tettem fel eredetileg.
